Szeged jelképe (és egyben Magyarország egyik jelképe is) egyértelműen a szegedi dóm. Az ország negyedik legnagyobb templomát neoromán stílusban épült, Schulek Frigyes tervei alapján. A dóm falait borító színpompás díszítés a XX. századi magyar művészet egyik legszebb alkotása. A templom építésének ötlete a Szeged városát teljesen lenullázó, katasztrofális 1879-es árvíz után született, amikor a szegedi városatyák megfogadták, hogy a pusztulás helyén egy új, minden eddiginél szebb és nagyobb templomot emelnek. Innen ered a templom hivatalos neve is, a Fogadalmi Templom.
A dóm végül 1913 és 1930 között (a munkálatokat az első világháború megszakította) épült fel Schulek Frigyes (a budai Halászbástya alkotója) és Foerk Ernő tervei alapján. Az eredeti, mesébe illő tervet Schulek Frigyes egyedül készítette (egy dombra épült volna, fehér mészkőből, kör alakú tornyokkal, a domb oldalába vízeséssel és a nemzeti hősöknek lovas szobraival), de annak költségessége miatt nem került kivitelezésre, a Foerk Ernő által átdolgozott verzió viszont igen. A templomot végül 1930-ban szentelték fel, de a belső díszítéseken még évtizedekig dolgoztak.
A dóm Magyarország egyetlen, a 20. században épült székesegyháza. A „legek” versenyén is indulhatna, hiszen hazánk egyházi építészetének negyedik legnagyobb alkotása (ötezren férnek el benne), Magyarország második legnagyobb harangjának otthona, toronyórájának számlapja is aranyérmes, 9040 sípos orgonája pedig Európában a harmadik legnagyobb. Méretei valóban lenyűgözőek, tornyai 91 m, kupolája 54 m magas, belül a padlótól 33 méterre van a mennyezet. Az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra meghatározza a dóm arculatát, főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott kereszt áll. Az oromzaton látható görög kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője.
A főhomlokzat közepére került a Magyarok Nagyasszonyának márványszobra, kétoldalt pedig a 12 apostol mozaikképe látható, alattuk a négy őselem szimbólumai sorakoznak. A főbejáratnál oroszlánok láthatóak, kik a magyar koronát és a pápai tiarát őrzik. Oromzatán a város címere, kétoldalt Szent István és Szent László található. A főkapu szárnyait bibliai jelenetek díszítik, fölöttük Krisztus trónol. A templom külsején látható domborművek az ősfoglalkozásokat ábrázolnak. Két kapuja közül a nyugati a háborút, a keleti a békét szimbolizálja.
Az altemplomban 2016-tól egyháztörténeti kiállítást láthatunk, de különböző ideiglenes kiállításoknak is otthont ad az új Dóm Látogatóközpont. A templom 81 méter magas tornyát is meg lehet mászni, 287 lépcsőfokot leküzdve, ahonnan térképszerűen rajzolódik ki a Tisza-parti metropolis.
A templomot a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér veszi körül melynek érdekessége, hogy négyszög alakú, 12 000 m2-es területe pontosan megegyezik a velencei Szent Márk térrel. A jellegzetes vöröstéglás épületekkel körülvett, egységes stílusú tér Szeged egyik legszebb, leghangulatosabb pontja, tervezőjét főleg az észak-európai országok téglaarchitektúrája ihlette.
A dóm mellett feltűnik egy magányosan álló, ugyancsak vörös téglából épült torony, ez a Dömötör-torony, a város legrégibb építménye, a Fogadalmi Templom helyén állt, lebontott Szent Demeter-templom tornya. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Schulek Frigyes tervezte Fogadalmi templom. Egyik falában helyezték el a szegedi vár bontása után idekerült Kőbárányt, Szeged legrégebbi szobrát a XII. századból.
