Szent István tér és a víztorony

A Szegedi Szent István téren található az ország első vasbetonból készült víztornya, mely egy ipartörténeti különlegesség. A Zielinski Szilárd által tervezett torony 1004,8 köbméter víz befogadására alkalmas, 1904-ben épült fel és a mai napig az eredeti funkcióját szolgálja. A szegediek által csak Öreg Hölgynek nevezett víztorony belsejében egy Foucault inga függ, mellyel bizonyítható, hogy a föld forog a saját tengelye körül.

A víztorony magassága a zászlórúddal együtt 54,9 méter. A tornyot 2006-ban felújították, melynek során a Szent István tér is teljes egészében megújult.

Tartószerkezeti szempontból a víztorony két fő részből áll. Az egyik része egy 15,4 méter külső átmérőjű medence, ami az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel, de ettől eltekintve a víznyomásból származó igénybevételeket a toronyszerkezettől függetlenül viseli el.
A másik tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere, amely mint forgásszimmetrikus térbeli rúdszerkezet működik.

A Szent István téri víztorony lapvetően Szeged vízellátó rendszerének szerves része, de emellett kilátóként is funkciónál, valamint akusztikája lehetővé teszi hangversenyek rendezését is.

A szegedi víztorony története 

Pályázat a víztorony megvalósítására 

Szeged szabad királyi város 1903. áprilisában pályázatot hirdetett egy 100 m3-es víztorony előállítására. A 14 használható pályázat közül a Zielinski Szilárd-féle pályamű lett a nyertes. Zielinski mind a víztorony tartórendszerét, mind a tárolómedencét vasbeton szerkezettel oldotta meg, mellyel megelőzte korát. Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony.

Megvalósítás

 A kivitelezési munkákat Freund Henrik és fiai cég végezte. A csodálatos szecessziós homlokzati megjelenítés Korb Flóris munkája. A munka 1904. decemberére készült el. A pályázat elnyerésétől a víztorony elkészültéig mindössze másfél év telt el. Ez önmagában is óriási teljesítmény, különösen ha végiggondoljuk a kivitelezés akkori lehetőségeit.

 Zielinski az 1900-as párizsi világkiállításon ismerkedett meg a szabadalmazott Hennebique-féle francia vasbeton építési módszerekkel, és megszerezte irodájának a jogot e francia szabadalom magyarországi hasznosítására. A kivitelezési munkák ellenőrzését Tóth Mihály városi főmérnök végezte. A gépészeti és egyéb szakági tervezők személye nem ismeretes.

 A kivitelezési munkákat hosszadalmas és sok vitával járó szerződéskötés előzte meg. A tényleges munkálatok megkezdés a szerződés kötés után is csak késve kezdődtek meg. Emiatt, valamint a gyakori sztrájkok miatt az eredeti befejezési határidőre (1904. szeptember 15) nem készült el, csak némi csúszással 1904. december 21-re készült el teljesen.

 A Szegedi Víztorony felépítése

 A Szegedi víztorony tartószerkezeti szempontból két fő részből áll.

 Medence

Tartószerkezeti rész

 Az  1000 m3-es medence az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel, de ettől eltekintve a víznyomásból származó igénybevételeket a toronyszerkezettől függetlenül viseli el.

A tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere, amely mint forgásszimmetrikus térbeli rúdszerkezet működik. Ez utóbbi összetettségére jellemző, hogy a tartórendszer mintegy 540 rudat és 240 csomópontot tartalmaz.

A torony teljes magasságában vasbeton lépcső vezet végig. A medence alatti szintig a lépcsőket a belső és a közbenső pillérek közti alapterületen alakították ki, ettől felfelé belső csigalépcső vezet a 4 belső pillér között a legfelső kilátószintig. A megoldás érdekessége, hogy a centrális elhelyezésű csigalépcső függőleges értelemben áthatol a medencén. A torony magassága a terepszinttől a legfelső kilátószintig 46 méter. Efölé nyúlik még mintegy kilenc méterrel a vasbeton szerkezetű zászlótartó rúd

.

A víztorony általános jellemzője, hogy gyakorlatilag minden szerkezeti rész vasbetonból készült. Az alapozás, a tartórendszer, a tároló medence, a csigalépcső, a zászlótartó, még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva. A Szent István téri víztorony a legelső vasbeton víztornyok egyike. Olyan sikeres alkotás, hogy a későbbi víztorony építésben még évtizedekig mintaként szolgált. Ma a legidősebb, működő, vasbeton víztorony Magyarországon.

A víztorony felújítása

 A Szegedi víztorony az 1904-es megalkotása óta üzemel. Az eltelt több mint 100 év természetesen nem múlt el nyomtalanul. Az 1900-as évek végére a tartályon és a víztorony tartószerkezetén súlyos meghibásodások keletkeztek, a felújítás elkerülhetetlen volt. A víztorony felújítása 2005. augusztusában kezdődött és 2006. május végéig tartott. A felújítás terveit a Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda mérnökei készítették el.

 A víztoronyban a csodálatos mérnöki alkotás szépségein túl a szikvíz készítésével, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, alaprajzok, fotók tekinthetők meg. A kilátószinten pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetünk.

Forrás: Orszagjaro.net